Iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE és a csomagautomatába történő szállítás INGYENES!
A családi kommunikáció elmélete
olvasási idő: 3 perc
Ma egy izgalmas témáról fogunk beszélni: a családi kommunikáció elméletéről. Az Ascan Koerner és Mary Ann Fitzpatrick által felvetett elmélet alapján négyféle családi típust azonosíthatunk. Na, ne ijedj meg, nincs szükségünk doktori címre a megértésükhöz, csak egy csésza kakaóra. Mire megiszod, már el is olvastad és talán még hasznos is lesz.
Társalgási hajlandóság és konformitási orientáció
Érdekes dolog, ahogy a családon belül beszélgetünk. A beszélgetés orientáció azt mutatja meg, milyen gyakran és milyen nyitottan osztanak meg a családtagok információkat. Emlékszel, milyen volt gyerekként beszélgetni a szüleiddel? Ha bármiről tudtál beszélgetni otthon, akkor ‘high conversational’, azaz magas társalgási hajlandósággal rendelkező családban nőttél fel, ha viszont nem nagyon osztottad meg a titkaidat, lehet, hogy ‘low conversational’, azaz alacsony tásalgási hajlandóságú kategóriába tartoztatok.
A konformitás orientáció arról szól, hogy a családtagok értékrendje, hite, attitűdje mennyire azonos. Ha a család apraja nagyja ugyanazt gondolja és hiszi, akkor magas a konformitás a családban, ha viszont a családtagok különbözőek, máshogy és ‘önállóan’ gondolkoznak, akkor a családban alacsony a konformitás.
4 családtípus a kommunikáció alapján
Négyféle családi típus a családi kommunikáció alapján
A kommunikáció szempontjából 4 család típust különböztetünk meg:
- Egyeztető típus:
- Ebben a családban a szülők érdeklődnek a gyerekek véleménye iránt, de a döntéseket mégis ők hozzák meg. Olyan ez, mint egy kis demokrácia a nappaliban!
- Pluralistic (többféle) típus:
- Ez a típus arról szól, hogy mindenki nyíltan megoszt minden információt, és mindenki véleménye számít. Mint egy kreatív ötletbörze a családi ebédlőben!
- Protective (védelmező) típus:
- Ebben a családban a szülők elvárják az engedelmességet, és a nyílt beszélgetés nem annyira jellemző. A szabályok és elvárások jelentik a kommunikáció alapját.
- Laissez-faire típus:
- Ha ilyen családban nőttél fel, akkor kevés vagy felületes beszélgetések zajlottak, és a szülők nem érdeklődtek különösebben a gyerekek döntései iránt.
Melyik típusban nőttél fel?
Gondolkodj el egy pillanatig! Melyik családi típusban nőttél fel és mi illik a személyiségedhez? Lehet, hogy egy kicsit mindegyikből van valami! Ugyanazt a mintázatot követed most, ahogy felnőttél? Szerinted mi illene a családodtagjaidhoz jobban, hogy javuljon a családi kommunikáció?
Cselekedj most!
Most jön a lényeg! Ráismertél magatokra és szeretnél változtatni? Ha úgy érzed, a családi kommunikáció terén van némi feszültség otthon, akkor itt a megoldás:
- Tükrözz vissza: Gondolkozz el azon, hogy melyik típusba tartozik a családod, és miért.
- Oszd meg másokkal: Ne tartsd meg magadnak, ha úgy érzed gond van! Mesélj a barátaidnak, családodnak vagy a kollégáidnak, és kérdezd meg, mi a tapasztalatuk.
- Világnézetek és kommunikáció: A generációk között egyre gyorsabban, egyre nagyobb szakadék alakul ki. Nincs mese, meg kell tudnod, hogy a világnézetünk hogyan befolyásolja a kommunikációnkat. Például, ha valaki más véleményen van, mi lehet ennek az oka?
- Írj listát: Javítsd a kommunikációs készségeidet! Írd le, hogy miket tapasztaltál, mi az amiben jó vagy és mi az, amiben még fejlődnöd kell, hogy a családi kommunikációtokat abba az irányba vezesd, amibe szeretnéd, ha tartozna. Ne félj megkérdezni mások véleményét is!
Ha megérted, hogy hogyan működik a családi kommunikáció, milyen mintázatokat követtek tudatosan vagy tudattalanul, akkor könnyebb lehet fejleszteni a családon belüli kapcsolataitokat. Jó beszélgetést kívánok mindenkinek!
Bármely típusba is tartozik a családotok, az Ilyenekvoltunk… kártyajátékokkal elősegíthetitek a beszélgetést, egymás mélyebb megismerését és elfogadását. Egy próbát mindenképp megér.
Forrás: